2015. október 14., szerda

Ubuntu 15.10 Wily Werewolf Release Party (Pécs) - LIVE STREAM!!!

ELŐ KÖZVETÍTÉS!!!

Időpont: 2015. október 24. (szombat)
Kezdés: 18 óra
Helyszín: Apolló Étterem
Térkép: OpenStreetMap
Közösségi oldal: Facebook
YouTube: Zématáró Témazáró
További információk: ubuntu.hu

Előadók listája:

  • GRIECHISCH Erika: MediaWiki és a szemantikus web
  • HARKA Győző: chroot és proot használata
  • KENDE Krisztián: Systemback
  • BAJOR Ádám: Az Ubuntu 15.10 újdonságai
Videó:



-------------------------------------

Amit tudni érdemes az eseményről: 2015. október 24-én, szombaton esedékes pécsi Ubuntu Release Party előadásai élőben megtekinthetők lesznek a fent linkelt YouTube-csatornán. Aki nem tud eljönni, élőben követheti az előadásokat, vagy akár később is megnézheti azokat. Az információcsere is ezen az oldalon fog zajlani, ilyen információ lehet például a videó pontos címe, az esetleges hibák, egyéb tudnivalók. A kezdés előtt kb. fél órával tervezem a videót létrehozni, az esemény 18 órakor kezdődik. Addig is kövessétek a történéseket itt, a Z-Blogon!

Update:

Griechisch Erika prezentációja ezen a linken érhető el.

Képek az eseményről:















Köszönet az előadóknak, a YouTube-nézőknek, és azoknak, akik személyesen megjelentek a találkozón! Nemsokára ismét találkozunk!

2015. szeptember 28., hétfő

Debian 8 XFCE4 telepítése és konfigurálása

A videó kész, ezen a linken érhető el. Videóként is idebiggyesztem, amint elkészül a videóhoz a leírás. Szombatig (2015.10.17.) sor kerül rá. :-)

2015. június 13., szombat

Debian 8.1 Jessie és a Compiz

Kipróbáltam. Ha már fent van, fent is hagyom. Tetszik. Gyors. Kár, hogy telepítettem rá néhány csomagot, amit kifejezetten nem ajánlottak. Például a Compiz-t, meglehetősen megbízhatatlan forrásból. Szenvedtem vele nagyon sokat. De végre működik. Az az igazság, hogy a váltásnak vannak elvi okai is. Azt vettem észre, hogy az Ubuntu kezd a Linuxos világ Microsoft-ja lenni, de mindenképp szeretne a Linuxok Apple-je lenni. Előbbi azért, mert gyűjti az adataimat. Nincs titkolnivalóm. De egy Linux ne gyűjtse (engedély nélkül) az adataimat! Vagy kérdezzen meg előtte, vagy hagyja meg a lehetőséget nekem, hogy HA (!) én szeretném, akkor elküldöm a hibajelentést. Be lehet pipálni. Pontosabban az Ubuntuban alapból be van pipálva, pedig meg sem kérdezett. A Dash online találatokat (is) előhoz kereséskor. Pedig erre senki sem kérte. A Firefox Unity webkiegészítője miért van eleve aktiválva, és a kikapcsolás lehetőségét miért rejtik el előlem? Főleg, hogy nem is Unity-t használtam. Sokan panaszkodtak már a Unity-re. De látszólag nulla eredménnyel, hiszen Mark Shuttleworth nem veszi komolyan a felhasználóit. Nem veszi komolyan a felhasználói visszajelzéseket. Például azt, hogy a Unity valamely indítóikonjára való ismételt kattintás igenis hasznos, és hiányoljuk a funkciót. Oké, a Compiz-ban be lehet állítani, de jól el van dugva, és ráadásul mellette ott virít a "Unsupported" felirat. Pedig semmibe sem kerülne megcsinálni. Az erőszakos adatgyűjtés miatt a Linuxok Microsoft-ja, Mark Shuttleworth egyeduralma miatt a Linuxok Apple-je az Ubuntu (pontosabban a Canonical). Egyébként a legújabb LTS, az Ubuntu 14.04-es verzió teljesen stabilan és gyorsan működik, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy Debianhoz képest igencsak zabálja az erőforrást.

Így hát úgy döntöttem, váltok. Váltok Debian-ra, ők abszolút átadják a Linux-élményt. Azonban van néhány funkció, amit hiányolok. És van egy apróság, ami miatt picit haragszom a Debianra. Ez az apróság az, hogy foggal-körömmel akadályozzák azt, hogy az én új Debianomra Compiz-t tegyek fel, annak extráival, kiegészítőivel. Miért? Miért jó ez nekik? No nem baj, a szabadság nem azt jelenti, hogy akármit megtehetek, hanem azt, hogy nem kell olyat tennem, amit nem akarok. Hogy milyen funkciók hiányoznak? Például az Ubuntu üzenetindikátora annyira kényelmes funkció volt, hogy nagyon nehezen tudtam volna lemondani róla. Le is mondtam róla, viszont találtam Debianra egy hasonló funkciót, bár ez csak MAJDNEM olyan jó. De nem annyira kényelmetlen, hogy egy ilyen apróságon huzamosabb ideig duzzogjak. Egyszerűen baromi kényelmes volt több e-mail címet, egyéb, élőbeszélgetésre alkalmas fiókot egy helyre integrálni. Hiányzott továbbá, hogy egérrel vihessem át az ablakokat egyik munkaasztalról a másikra. Ezt a Compiz biztosította a számomra, Metacity-re egy nagyon gagyi megoldást találtam, ami abszolút nem volt kényelmes. Ismét egy érv a Compiz mellett. A VSync-et szintén a Compiz biztosította, az xorg.conf-os és GRUB-os megoldás közel sem olyan hatékony. Bár a csíkozódást az is eltünteti. Hiányzott, hogy szkript írása nélkül be tudjam állítani, hogy egyes ablakok alapértelmezetten (akár a rendszer indulásakor is) egy másik munkaasztalon nyíljanak meg. Ezt szintén a Compiz szolgáltatta. A kulturáltabb, de mégsem agyontervezett effektekről nem is beszélve.

No de sikerült feltelepítenem a Compiz-t, bár igaz, nagyon megnehezítették a dolgomat. Erre a rendszerre végképp nem támogatott, itt-ott bugos megoldást sikerült összehoznom. Ezek a hibák elviselhetők, kiküszöbölhetők, de mégis csak hibák. Viszont van Compiz, és működik is!

A megoldás, amit most közzéteszek, leírok, 64 bites rendszeren működik, és a MATE asztali környezethez biztosan passzol. Első lépés ennek a fájlnak a letöltése. Ha ez megvan, terminálból lépjünk be a könyvtárba, ahová letöltöttük! Figyelem! Fontos, hogy üres könyvtárba töltsük le az állományt! Csomagoljuk ki. Ha mappába csomagoltuk ki, akkor a *.deb fájlokat tartalmazó mappába lépjünk be, ugyancsak terminálból! Utána pötyögjük be a következő parancsot:
  • dpkg -i *.deb
Ha ezzel megvagyunk, meg kell nyitnunk az Indítópultot (Rendszer -> Beállítások -> Indítópult). Meg kell mondanunk a rendszernek, hogy alapértelmezetten indítsa el a Compiz-t és az Emerald-ot (Hozzáadás).
  • 1. parancs: compiz --replace
  • 2. parancs: emerald --replace
Igen, sajnos az ablakdekoráció rendszert is le kell cserélnünk. Most egy fájlnak a 186. sorát kell lecserélnünk a nano /usr/lib/pymodules/python2.7/ccm/Utils.py paranccsal (vagy mással, mert ezzel előkeresni picit bonyolultabb, sokat kell számolni, de hamar kész), ami ezt tartalmazza:
  • ret = super (PrettyButton, self).do_expose_event (self, event)
Erre kell cserélnünk:
  • ret = gtk.Button.do_expose_event (self, event)
CTRL+X-szel el kell mentenünk a fájlt. Ha ezzel megvagyunk, a CompizConfig Settings Manager-ben meg kell keresnünk az Effektusok -> Ablakdíszítés funkciót, és a Parancs rész tartalmát teljesen le kell cserélnünk erre:
  • emerald --replace
  • (vagy /usr/bin/emerald)
Ne kezdjünk még el pipálgatni!!! A rendszer újraindítása után kapunk egy alapértelmezett profilt. Így, hogy még nem megy a Compiz, valószínűleg semmi sem lesz bepipálva. Ha ezzel megvagyunk, kiléphetünk a CCSM-ből. Ezzel nagyjából kész is vagyunk, mindenki úgy állítgatja a Compiz-ját, ahogy akarja. Azért nem bíztam a véletlenre, mellékeltem egy Compiz, valamint egy Emerald profilmintát, amit lehet majd exportálni. Akit zavar a felesleges backspace-ek utáni pittyegés, az megcsinálhatja a továbbiakat is.
  • Terminál: cd /etc/modprobe.d/
  • Terminál: nano pcspkr-blacklist.conf
  • Ez a megnyitott fájl a következő sort tartalmazza (illesszük be): blacklist pcspkr
  • Mentsük el a fájlt CTRL+X-szel, majd futtassuk a következő parancsokat:
  • depmod -a
  • update-initramfs -u
  • Indítsuk újra a számítógépet!
A számítógép újraindítása után lehet a mintprofilokat exportálni, a beállítások azonnal érvénybe lépnek. Viszont rendszeres mentést is ajánlatos készíteni a profilról (az aktuális beállításainkról), érdemes exportálni a merevlemezre (vagy valamilyen adattárolóra), mert előfordulhat, hogy sok pipálgatás alkalmával a Compiz elfelejti a beállításainkat. Sajnos ez van. Viszont működik, és tényleg ez a lényeg!

Remélem, segíthettem!

2015. június 12., péntek

Ubuntu Hour - Pécs (2015. június 12.)

A találkozó elején nem voltunk sokan, de aztán gyarapodtunk. A születésnapi találkozó sem telt máshogy, mint az összes többi, de mindenképp biztató, hogy már 3 éve lehetőségünk van találkozni egymással. Notebook-on bemutatásra került néhány felhőalapú szolgáltatás, többek közt a MEGA, a Hive és a Deezer is. Beszéltünk továbbá a Google Drive-ról, a OneDrive-ról a Dropboxról, és a Spotify-ról is, valamint a felhő előnyeiről és visszásságairól. Közben pedig megittunk pár sört. És megegyeztünk abban, hogy nem fogjuk azon cégek szolgáltatásait igénybe venni, akik bennünket, (Linuxos) felhasználókat nagy ívben elkerülnek. :-)

Képek az eseményről:






2015. május 21., csütörtök

Irány a felhő!

Megmondom őszintén, amennyire ódzkodom attól, hogy a közeljövőben minden felhőben tárolódjon, a legfontosabb adatainktól, üzleti titkainktól, magánjellegű fényképeinktől kezdve egészen akár az operációs rendszerig, olyannyira csodálom is a felhőalapú szolgáltatásokat. Van az a bizonyos határ nálam, amíg még hasznos a felhő, és nem sérti a magánszférát, valamint ezen határon belül még hasznos az is a felhő mellett, hogy vannak fájlok, amiket fizikailag a saját merevlemezünkön tudunk tárolni. Én eddig a Dropbox-ot, valamint a Google Drive-ot használtam, mint fájlmegosztó, adattároló szolgáltatások. Használni fogom a jövőben is őket. Valamely eszközről a Dropbox mappába került fájlok automatikusan lejönnek a többi eszközre is, amelyen még be vagyok lépve, így az adott fájlt akár módosítani is tudom, a program automatikusan szinkronizálja. Ingyenes tárhely 2 GB, ezzel szemben a Google Drive 15 GB-ot biztosít (igaz, ebben egyebek mellett az e-mail-ek csatolt fájljai is beleszámítanak). Ennek a két szolgáltatásnak pont az az előnye, hogy egy fájlt, mintha fizikailag merevlemezen tárolódna (Dropbox esetén ott is tárolódik), könnyedén tudunk módosítani, manipulálni anélkül, hogy külön le kéne töltenünk.

Azonban megismerkedtem egy új szolgáltatással is, amely a Hive Cloud névre hallgat. Telefonos változata egyelőre csak Androidos készülékekre érhető el, az iOS-változat még fejlesztés alatt áll, PC-re pedig nincs is külön kliensszoftver, ott a böngészőnkben bízhatunk. A szolgáltatás alaphelyzetben ingyenes, de van fizetős változata is. Mit is nyújt az ingyenes változat? Korlátlan mennyiségben tölthetünk fel fájlokat, mindenféle túlzás nélkül, csak fájlméretkorlátok vannak. Dokumentumainkat nem tudjuk módosítani, ahhoz le kell töltenünk, munkánk befejeztével pedig vissza. Viszont nem is e célból készült, hanem tényleg csak egy adattároló, ahol nincsenek határok. Képek megjelenítésére, zenék, filmek lejátszására viszont abszolút alkalmas. Ennek előnye, ha meg szeretnénk bármely eszközről nézni egy filmet, akkor azt megtehetjük anélkül, hogy fizikailag valamennyi eszközre letöltenénk. Internetkapcsolat kell hozzá, és a filmjeinket szabadon nézhetjük, amely eszközről éppen be vagyunk jelentkezve. A filmekhez lehet feliratot hozzáadni, sőt, onnan tudjuk folytatni őket, ahol abbahagytuk. És itt jön elő a különbség az ingyenes és fizetős változat között. Premium előfizetéssel HD minőségben tudunk filmeket lejátszani (nyilván ehhez HD minőségű filmet kell feltöltetnünk), az ingyenes változat 240p minőséget biztosít, ami elég gyenge. Ezen kívül nem jelennek meg reklámok, ami az ingyenes változat esetében is alig észrevehető. Az ingyenes változat letöltési sebessége nagyon lassú (90 KB/s). Akinek nem elég 2 TB tárhely otthonra, és nem szeretne adattárolókba feleslegesen befektetni, és még sok filmet is néz, annak nyugodt szívvel ajánlom. A Premium csomag az offline filmnézést is lehetővé teszi. Az előfizetés havidíja 8 dollár.

A másik hasznos felhőalapú szolgáltatás egy zenelejátszó szolgáltatás, ami (szubjektív véleményem szerint) jobb a Spotify-nál vagy az iTunes-nál is. A neve Deezer. Regisztrálhatunk Facebook-fiókunkkal vagy simán e-mail címmel, ami között talán az a lényegi különbség, hogy a FB-s regisztrációval energiát spórolunk magunknak. Az adatlapon található zenék automatikusan bekerülnek a Deezer-kedvenceink közé, így a szolgáltatás hamarabb "megismer minket". Ami viszont azért jó, mert van egy jó kis rádiója a szolgáltatásnak, a neve Flow. Minél jobban ismer bennünket a program, annál inkább a fogaink közé való zenét fog ajánlani a rádió. Kedvelhetünk együtteseket, zenészeket, albumokat, zeneszámokat, vagy akár "diszlájkolhatjuk" is őket, a szoftver ezek alapján fog zenét összeállítani (stílus alapján) a Flow. A kedvenc dalainkat szintén lejátszhatjuk, ismerősöket vehetünk fel, akiknek a kedvenceit szintén böngészhetjük, hátha akadunk valami újra. Az ingyenes változat átlagos minőségben streameli a zenéket, a rádió számait csak óránként 6 alkalommal ugorhatjuk át (például, ha nem tetszik az adott dal), valamint néha-néha egy-egy zeneszám elején bejátszásra kerül egy ~15 másodperces Deezer-reklám. Azt tudom mondani, hogy az ingyenes változat is rengeteget nyújt. Az előfizetés havidíja 1500 forint. Magas hangminőségű zenéket nyújt, nincsenek reklámok, korlátlan dalátugrás előnyével kecsegtet, és offline zenehallgatást tesz lehetővé. A hagyományos rádiók helyett szintén javaslom mindenkinek, aki szeret zenét hallgatni, de nem akarja, hogy más mondja meg, mi szóljon és mi ne.

A harmadik hasznos szolgáltatást a MEGA Cloud adja, ami a Mega Upload utóda. Ingyenesen biztosít 50 GB tárhelyet, és ami a nagy előnye a Hive-val szemben, hogy van hozzá kliensprogram, tehát használható egy szimpla fájlkezelőből is, ami a használatot sokkal kényelmesebbé teszi. Az ingyenes változat elméletben lassabb fel- és letöltési sebességgel rendelkezik, bár én ezt nem tapasztaltam az 50/25 Mbit sávszélességű DigiNet-tel. Míg a Hive nagy adattömegek hosszútávú tárolására alkalmas, hogy az oda feltöltött adatok a későbbiekben bármikor elérhetők legyenek, ne sérüljenek, és ne vesszenek el, addig a MEGA arra jó, hogy a leggyakrabban, bármely eszközön azonnal elérhető fájlok megnyitása a kliensszoftver segítségével bármikor, kényelmesen kivitelezhető legyen. Ilyen adat lehet egyetemi jegyzet, egyes képek, e-book fájlok, dokumentumok, tanulnivalók, prezentációk, stb. 50 GB-ig teljesen ingyen és gyorsan. Kliens létezik Windows-ra, Mac OS X-re és Linuxra is, valamint a telefonos operációs rendszerek is támogatva vannak, mint a Windows Phone, az iOS és az Android.

Ha valami még eszembe jut ezekkel kapcsolatban, a bejegyzést módosítani fogom. Addig is jó szórakozást mindenkinek!

Update: A Hive-nak sajnos szembesültem néhány gyermekbetegségével. Néha a fájlok feltöltése után közli, hogy nem sikerült a fájlt feltölteni, így újra kell próbálkozni, másodszorra általában sikerülni szokott, és nem gyakran csinálja ezt amúgy sem. Néhány médiafájl feltöltésével olykor szokott szenvedni. Nem lenne rossz, ha ezeket kijavítanák, de az árát akkor is megéri. Korlátlan tárhely, Media Stream szolgáltatás, ilyen azért nem sok van. Továbbra is jó szolgáltatásnak tartom, ámbár tény, ami tény, azért vannak hibái. Ja, és nagyméretű fájlok feltöltésénél (pl. 2 db HD minőségű film feltöltésénél) nagyon leterheli a gépet.


Update 2.: Most akciós, csupán 3 dolláros áron kínálja a Hive a Premium fiókot. Abszolút megéri. Valamint ráleltem egy programra (amely Linux és Windows platformon is egyaránt elérhető), amely az MKV Tool Nix GUI (vagy MKV Merge GUI) névre hallgat. Az *.mkv fájlokból ki lehet venni a felesleges részeket (ugyanis Hive-on nincs lehetőség a hangsáv megváltoztatására), így sokkal kisebb fájlt kapunk. A program használata pofonegyszerű.

Update 3.: Megszűnt a Hive ingyenes változata, 1 hónapos próbaverzió vehető csak igénybe. A fenti árak változatlanok. Viszont nem hiszem, hogy frissítem még továbbra is ezt a bejegyzést. Akit érdekel, próbálja ki, a honlapon minden információ megtalálható.

2015. április 18., szombat

Ubuntu 15.04 Vivid Vervet Release Party - Pécs (LIVE stream)

Kezdés: 2015. április 24. (péntek)
18 óra
Helyszín: Garden Café
YouTube: Zématáró Témazáró

Kezdés: 18 óra 15 perc


-------------------------------------
Amit tudni érdemes az eseményről: 2015. április 24-én, pénteken esedékes pécsi Ubuntu Release Party előadásai élőben megtekinthetők lesznek a fent linkelt YouTube-csatornán. Aki nem tud eljönni, élőben követheti az előadásokat, vagy akár később is megnézheti azokat. Az információcsere is ezen az oldalon fog zajlani, ilyen információ lehet például a videó pontos címe, az esetleges hibák, egyéb tudnivalók. A kezdés előtt kb. fél órával tervezem a videót létrehozni, az esemény 18 órakor kezdődik. Addig is kövessétek a történéseket itt, a Z-Blogon!

Előadók
  • Harka Győző: Fájlkezelés Linux alatt
  • Török Márk: Asztali környezetek Linux alatt
  • Bajor Ádám: Linux a hétköznapi emberre szabva
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Garden Café-ban (vagy a YouTube-on)! :-)

További információk: ubuntu.hu

Update: A Release Party-n 15-en voltunk. Az eseményen készült képek:










2015. március 16., hétfő

Ubuntu Hour (2015. március) - rövid beszámoló képekkel

Örömmel konstatáltuk, hogy a 2015. március 13-án, Pécsett megrendezett Ubuntu Hour eseményre a szegedi Ubuntu Hour résztvevői / szervezői is ellátogattak. Személyükben nagyon kedves embereket ismerhettünk meg. Az eseményen az ismerkedés, a hosszan tartó beszélgetések mellett szó esett a felhőkről, és témánknak megfelelően arról, hogy az otthoni életben ki hogyan boldogul az Ubuntuval. Elkezdtünk készülni a jövő hónapban esedékes Release Party-ra is, ha minden jól megy, most az előző évekhez képest több előadó is bemutatja témáját a hallgatóságnak. Az eseményen összesen 13-an jelentek meg, volt, aki hamarabb elment, és volt, aki később jött.




2015. január 24., szombat

Windows 8.1 + Skype + Hamachi

Az élet úgy hozta, hogy telepítettem a számítógépre az Ubuntu mellé egy Microsoft Windows Embedded 8.1 Industry Pro operációs rendszert is. Már néhány napja használom, és csak most merem kijelenteni, hogy viszonylag nagy megelégedéssel. Az ezt megelőző napok gyötrelmesek voltak ezzel a rendszerrel. Maradjunk annyiban, hogy nem ezt a rendszert fogom a legfelhasználóbarátabbnak gondolni! Nem hittem volna, hogy egy Linux-alapú operációs rendszert ebből a szempontból sokkal ideálisabb választásnak gondolok egy Windows-zal szemben. Pedig az Ubuntu sokkal jobban kézre áll - legalábbis nekem. És ahogyan a szűk környezetemet ismerem, nekik is sokkal jobban kézre állna. A "jó szívemnek" "köszönhetően" többen is Ubuntura / Debianra / Arch Linuxra tértek át, és eddig senki sem panaszkodott, hogy nem tudja használni az operációs rendszerét, nem talál meg benne dolgokat, nem tud böngészni, nyomtatni, szöveget, képet szerkeszteni, *.pdf-et olvasni, filmet nézni, és még sorolhatnám. Azért sem panaszkodtak, mert teljesen ingyen kénytelenek használni, teljesen legális módon a futtatott operációs rendszert. Igaz, az Arch Linux már nem a felhasználóbarát kategóriába tartozik (sokkal inkább mondanám felhasználó-centrikusnak), az "áttért" ismerősömet érdekli a Linux belsőbb szinteken is, ezért neki nem jelent problémát a használata. A Debian / Ubuntu (inkább Ubuntu), a számítógépekhez nem kifejezetten értő felhasználók viszont még nem küldték vissza a feladónak a csomagot. A Windows 8 használatával viszont néhányszor meggyűlt már a baj - ahogy az internetes fórumokból, ismerősök beszámolóiból kivettem. Lényeg a lényeg, az Ubuntu 14.04-es LTS verzióját felhasználóbarátabbnak gondolom.

Rögtön a legelső probléma az volt, hogy erre a minimalizált rendszerre letöltöttem a Windows Posta (+ Naptár + Kapcsolatok) csempés szoftvert a Windows Áruházból. Az egyik e-mail címemet (mert többet is használok) fel tudtam vinni, a többit nem. Próbáltam rákeresni a lehető legegyszerűbb módon, de nem igazán találtam hasznos megoldást, csak két nap múlva. A megoldás tök egyszerű: miután beléptünk a Posta alkalmazásba, húzzuk jobb oldalra az egeret, hogy előjöjjön a Beállítások. Ezen belül a Fiókoknál tudunk új fiókot felvinni. Nem tűnt túl logikusnak, mindenesetre a Windows 8-nak ez a logikája. Miután rájön az ember, kiismeri, már nem is gondolja vészesnek. Legalábbis én nem gondolom annak. A Posta alkalmazás nekem mindenképp kell, tehát anélkül óriási űrt éreznék a lelkemben. Az Ubuntuban is az üzenet indikátort szeretem az egyik legjobban.

A másik, óriási bajom a Skype "modern" változatával gyűlt meg. Ha már Windows 8-at használok, úgy gondolom, nem nagy elvárás, hogy a kifejezetten Windows 8-ra készült Skype működjön. Hát először működött is, aztán egyszer csak meghülyült, és visszajelentkezni sem tudtam. A "Hiba! Indítsa újra a Skype-ot, vagy próbálkozzon később!" hibaüzenettel kellett szembesülnöm, nem tudtam bejelentkezni. Hát kösz... Ebből biztosan tudom, merre induljak el. Lévén, hogy zárt forráskódú szoftverről van szó, a problémamegoldást ez kellő mértékben megnehezíti. Ha erre így rákerestem az interneten, rohadtul csak napok múlva, az internet egyik legeldugottabb bugyrában találtam egy félmegoldást, ami a korábbi ismereteimmel együtt már egy egészt alkotott, így a Skype működése is biztosított. Most már.

Ezzel kapcsolatban van egy óriási sztorim. Kétségbeesésemben felhívtam a Microsoft Magyarország budapesti központját, akik megadták a Microsoft ügyfélszolgálatának telefonszámát. Az ügyintéző közölte, Magyarországon nem támogatják a Skype-ot, menjek fel a Skype Support angol weboldalára, ahol online segítséget tudok kérni. Ez meg is történt, felkerestem a Microsoftot, és egy angolul kommunikáló ügyintézővel felvettem a kapcsolatot írásos élőbeszélgetés formájában. Elmondtam a problémámat, kérdezett 1-2-t, aztán abban maradtunk, hogy egy LogMeIn-es (!!!) - Microsoft-os szoftver segítségével távvezérli a gépemet. Hát majd' 1 órát szarakodott vele, az Internet Explorer beállításait alapértelmezetté tette (bár tudnám, mi a francnak... biztosan zavarta az ubuntu.hu kezdőlap), a Skype-ot kétszer újratelepítette, kipróbálta az asztali verziót, ideiglenesen letiltotta a vírusirtót, újraindította egy rahedliszer a Skype-ot, a végén pedig kibökte, forduljak a notebook-om gyártójához. What the f**k?! Miután megemlítettem, hogy valószínűleg nem az én laposom kaksi, azt mondta, akkor próbáljam újratelepíteni a Windows-t. Újratelepíteni a Windows-t. Teccikérteni? Azért, mert a Skype nem hajlandó elindulni. No de kedves volt a hölgy, úgyhogy illedelmesen megköszöntem a segítségét. Megpróbáltam a Skype App-pal kapcsolatos registry értékek egy részét törölni (figyelmeztetett is, hogy ez a rendszer instabilitásához vezethet :-)), hisz' mit veszthetek vele? Aztán fogtam, én is újratelepítettem a Skype-ot, és végül sikerült valami olyasmire bukkannom az interneten, hogy Skype és Hamachi, valami probléma van velük. Hoppá! A Hamachi-t is a LogMeIn szolgáltatja, a program segítségével virtuális hálózatot tudunk létrehozni, például akkor, amikor fizikailag nem lehetünk LAN-ban a barátainkkal pl. egy közös router-re kapcsolódva, hanem távolról oldjuk meg, hogy mégis LAN-paryzhassunk mondjuk az Age of Empires III. játékkal. De mi van, ha közben Skype-on kommunikálnánk is? Akkor nem fog menni? Jó vicc. A két program végső soron tényleg összeakadt. A Skype a Hamachi virtuális hálózati kártyája miatt nem volt képes csatlakozni, mert rossz útvonalon próbálta kivitelezni. A Microsoft / Skype ügyfélszolgálati ügyintézője tehát, aki egyébként a LogMeIn szoftverével távvezérelte a számítógépemet, nem gondolt arra az eshetőségre, hogy a LogMeIn Hamachija, ami eléggé elterjedt szoftver ahhoz, hogy egy ügyintéző valószínűsítse a program meglétét ilyen esetekben, nem gondolt arra az eshetőségre, hogy esetleg ez okozza a hibát. Mert kizárt, hogy a Microsoftnál ne tudnák, hogy, ha a Hamachit a mezei júzer feltelepíti, és nem csinál vele az ég adta világon semmit, csak elkezdi használni, akkor a Skype csempés verziója nem fog működni. Igazából ez az egyik legtriviálisabb eshetőség. A problémát végül megoldottam.

Nyitottam egy Windows-parancssort (a keresőben a "cmd" névre hallgat), rendszergazdaként (jobb egérgomb). Begépeltem az ipconfig /all parancsot, és megkerestem a Hamachi virtuális hálókártyáját. A Link-local IPv6 Address kezdetű sor végén, a (Preferred) szövegrész előtt közvetlenül, van egy négyjegyű_szám%kétjegyű_szám formátumú részlet (pl. 4321%21). Itt a százalékjel utáni két számjegyű szám lesz, ami nekünk kell (jelen esetben a 21-es). Ha a számot az eszünkbe véstük, gépeljük be a route delete 0.0.0.0 IF 21 parancsot is (nyilván a 21-est mindenki cserélje ki a "sajátjára"), majd, ha minden jól ment, egy Ok! kimenettel bezárólag sikerrel nyugtázhatjuk a napot, a Hamachi és a Skype is el fog indulni.

Ez volt az az óriási gond, amit a Skype Support nem tudott megoldani. Maga az operációs rendszer így, hogy minden problémámra már tudom a megoldást, kifejezetten tetszik. Gyors, stabil, használható. Bár a Microsoft továbbra sem a szívem csücske, és, amikor csak lehet (az esetek 90%-ában), változatlanul Linuxot fogok használni a jövőben is. Legyen szép napotok!

2015. január 9., péntek

Egy Intel 530-as, 120 GB-os SSD tulajdonosa lettem

Már fél éve gondolkodtam, talán nekem is be kéne fektetnem egy SSD-be. Az informatikában, számítástechnikában jártas emberként úgy gondoltam, nekem is haladnom kell a korral. Anno így voltam az érintőképernyővel is: hadat üzentem neki, mert elképzelni nem tudtam, miért kényelmesebb az érintőképernyő, mint a billentyűzet, bár ma sem vagyok róla meggyőződve, hogy ez így van (pl. szövegszerkesztésnél, gépelésnél, szövegek kijelölésénél, másolásánál, beillesztésénél stb). De rájöttem, a jövő ebbe az irányba mutat, és haladni kell a korral. Akit ez a téma foglalkoztat, nem ragadhat le a jelen vívmányainál, hiszen az informatika világa folyamatos tanulást igényel. Ma már van egy Nexus 7-es első generációs tabletem, és volt egy Samsung Galaxy Ace telefonom (jelenleg "nyomkodós" Sony Ericson-om van :-)). Kezdtek elfogyni és drágulni az általam kipécézett SSD-k, így gyorsan lecsaptam egy jó fogásra, mielőtt az is így jár: egy Intel 530-as SSD-re, 120 GB tárolókapacitással.

A YouTube-on nézegetett videók tényleg nem hazudtak: a notebookomon a Windows 7 kb. 21 másodperc alatt áll fel úgy, hogy a programok már indíthatók is, az Ubuntu 14.04-es verziója 13 másodpercet igényel. Mindent azonnal megnyit, egyszerűen mesés - legalábbis nekem, mint új SSD-tulajdonosnak. Az Age of Empires 3 játék feltelepítése kb. 10 másodpercet vett igénybe. Tudni kell, hogy az előző merevlemezemet, egy 750 GB-s winchestert, megtartottam, adattárolónak használom (cserébe lemondtam a DVD-íróról). Korábban a winchester úgy volt felosztva, hogy 160 GB-s elsődleges partíciót a Windows 7 rendszernek adtam, a többi partíció egy kiterjesztetten belül helyezkedett el, mint logikai partíciók, egy fél terrás partíció egy közös adattároló volt NTFS-re formázva, 8 GB a Linux SWAP partíciója, a többi ment az Ubuntunak. Mivel az SSD beszerelése után nem volt kedvem lementeni az adatokat, hogy a partíciókat "eggyé gyúrhassam", ezért az alábbi felosztás született: 160 GB-os NTFS adatpartíció csak a Windowsnak (Letöltések, Dokumentumok stb. mappa), 500 GB maradt közös pl. a torrenteknek, kb 85 GB pedig egy linuxos EXT4-es partíció, csak az Ubuntunak (8 GB pedig áll a semmibe, talán egyszer használt veszem). Az SSD-n 2+1 partíció helyezkedik el: 60 GB a Windows C: meghajtójának + 100 MB, a "rendszer számára fenntartott" boot-partíció, valamint egy linuxos, EXT4-re formázott rendszerpartíció. A telepítés menete mindkét rendszeren ugyanolyan, mintha vinyóra telepítenénk.

És itt jönnek elő a különbségek HDD és SSD között. Az SSD egy olyan mozgó alkatrészek nélküli adattároló eszköz, ami az adatokat memóriában tárolja. Nincs író-olvasó fej, magyarán csendes, az adatelérés egyenletesen gyors (töredezettség-mentesíteni is épp ezért felesleges, sőt, nem is szabad). Az SSD rengeteg előnyével szemben azonban van egy (de csak egy) hátránya is: az újraírások száma korlátozott. Kétségbeesnünk mégsem kell, az én SSD-mre pl. 5 év a garancia, de, ha utánaolvasunk, egy SSD kibírná akár évtizedekig is: de évtizedek múlva hol lesz már a mai SSD-nk? :-) Viszont a hátrány miatt, a korlátozott újraírások száma miatt nem árt odafigyelnünk rá, hogyan is használjuk a merevlemezt. Jobb félni, mint megijedni. Egy *.txt fájl vagy egy mappa létrehozása, ahogyan egy 10 GB-s HD-film másolása is írást jelent a merevlemezen. Az operációs rendszert ezen okból kifolyólag nem árt az SSD-hez optimalizálni, hogy a felesleges lemezre írásokat kiküszöböljük (ilyen felesleges írási folyamat lehet a naplózás, a fájlok, mappák létrehozásának, módosításának időpontjainak tárolása stb). Én a Windows 7-es rendszeremet az itt találhatók szerint optimalizáltam, miután feltelepítettem az illesztőprogramokat és a böngészőt. Linuxszal kapcsolatos oldalt találtam sokat, de mindenhol mást írtak, így hát összeállítottam egy "saját" leírást. Ezt fogom most Veletek megosztani.

Kezdjük azzal, mi is az a TRIM funkció? A TRIM funkció valós időben törli az adatokat, tehát nem csak megjelöli törlésre. A törölt adatok ebből kifolyólag nem visszaállíthatók. A TRIM megmondja az operációs rendszernek, mely szektorok adatait kell törölni. Ha a TRIM funkció nincs bekapcsolva, az a rendszer teljesítményének lassulásával jár, így nagyon is ajánlott bekapcsolni. Ha ez a funkció nincs bekapcsolva, a törölt adatok a szektorokban maradnak, és csak új fájl másolásakor törlődnek. Ez az oka a teljesítményromlásnak. Intel és Samsung SSD-k esetén a TRIM funkció (elméletileg) automatikusan be van állítva Ubuntu 14.04 rendszeren. Amennyiben a(z) /etc/cron.weekly/fstrim fájlunk létezik, és benne van a set -e, valamint az exec fstrim-all parancs, a TRIM parancs le fog futni hetente, ugyanis heti egyszeri futtatás általában elég ahhoz, hogy a rendszer sebességét SSD használatával maradéktalanul élvezhessük, mégsem keletkezik felesleges írás a meghajtón. Amennyiben más gyártó SSD-jét használjuk, ugyanezen helyen, ugyanilyen fájlnévvel mentsünk, exec fstrim-all --no-model-check tartalommal (sudo nano /etc/cron.weekly/fstrim)!

SWAP (cserehely) partíciót ne alkalmazzunk, vagy ha mégis szeretnénk, akkor azt ne SSD-n, hanem HDD-n hozzuk létre! A hibernálást a legnagyobb mértékben kerüljük, ha mindenképp SSD-n szeretnénk létrehozni SWAP partíciót! A /etc/fstab fájl szerkesztésével a SWAP-re vonatkozó részt kikommentelhetjük, a számítógép újraindítása utána a cserehely partíciónk nem fog aktiválódni. Az echo -e "vm.swappiness=0" | sudo tee -a /etc/sysctl.conf parancsot írjuk be! Ha a /etc/sysctl.conf fájlban benne van a vm.swappiness=0 rész, és a számítógép újraindítása után a cat /proc/sys/vm/swappiness parancs kimenete 0, akkor jók vagyunk.

Az SSD-n létrehozott partíciók mindegyike legyen ellátva a noatime kapcsolóval az fstab fájlban (pl. gyökérpartíció, ami /, vagy a /home partíció)! Ez kiiktatja a fájlok, mappák létrehozásának, módosításának tárolását, ami felesleges írási ciklusnak tekinthető. Példa:

UUID=xyz123QWE-asd-xdxdXD    /    ext4    errors=remount-ro,noatime    0    1

A számítógép újraindítás után (vagy a sudo mount -a parancs futtatása után) szintén jók vagyunk. Az fstab-ba továbbá betettem ezeket a sorokat is:

tmpfs    /tmp    tmpfs    defaults,noatime,size=5%,mode=1777    0    0
tmpfs    /var/log    tmpfs    defaults,noatime,mode=0755    0    0
tmpfs    /var/spool    tmpfs    defaults,noatime,size=1%,mode=1777    0    0
tmpfs    /var/tmp    tmpfs    defaults,noatime,size=1%,mode=1777    0    0

Ezzel azt csináltuk, hogy az ideiglenes fájlokat, valamint a legtöbbször szükségtelen naplófájlokat a RAM-ban tároljuk, ne a merevlemezen. Újabb írási ciklusokat spóroltunk meg az SSD-nk élettartamának. Figyelem! Akinek szüksége van a naplófájlokra, aki utólag is meg szeretné tekinteni őket, az ne a RAM-ban tárolja az adott könyvtár tartalmát!

A böngésző gyorsítótárát, amennyiben igényt nem tartunk rá, kapcsoljuk ki! Firefox esetén a beállításokban elég turkálnunk, Google Chrome esetén grafikus megoldás (sajnos) nincs. Módosítanunk kell a /usr/share/gnome-control-center/default-apps/google-chrome.xml fájlunkat. A command résznél a %s elé írjuk a --disk-cache-dir=/dev/null szövegrészt! Az executable, tab-command, win-command tag-eknél is megtehetjük ugyanezt. Ha a Chrome újraindítása után a ~/.cache/google-chrome mappánk mérete mégis növekedne (előtte persze töröljük a tartalmát, NE pedig magát a mappát), jobb egérgombbal rámehetünk a Tulajdonságokra, utána Jogosultságok -> Elérés, és beállíthatjuk, hogy csak fájlokat listázhassunk a könyvtárban. A Google Chrome beállításainál megkeressük továbbá a További eszközök -> Fejlesztői eszközök -> Network menüpontot, és kipipáljuk a Disable cache (while DevTools is open) részt.

Ha megvagyunk, terminálban adjuk ki a cat /sys/block/sda/queue/scheduler parancsot! Amennyiben nem a noop [deadline] cfq vagy [noop] deadline cfq kimenetek valamelyikét kapjuk, tegyünk róla, hogy azt kapjuk! A /etc/default/grub fájban a GRUB_CMDLINE_LINUX_DEFAULT kezdetű sort egészítsük ki az elevator=noop szövegrésszel! Újraindítás után ellenőrizzük!

Nagyjából ennyi, amit én végrehajtottam a rendszeren. Remélem, segítettem!

Megjegyzés: A számítógépet csak az említett módosítások végrehajtás után indítsuk újra! A SWAP-re vonatkozó részt is csak reboot után ellenőrizzük!

Update: Egyik ismerősömmel folytatott beszélgetés nyomán arra jutottam, a partíció formázása telepítés előtt célszerű, hogy parancssorból történjen (pl. Ubuntu kipróbálása telepítés előtt, majd a terminál megnyitása). Ebben az esetben telepítéskor nem szabad fájlrendszert kiválasztani, és eszerint formázni az SSD-partíciót ("partíció mellőzése"), csupán a csatolási pontot válasszuk ki ("/")! A sudo mke2fs -t ext4 -I 128 -O ^has_journal -O ^sparse_super /dev/sdXN parancs lesz a megfelelő. Ha a formázást nem manuálisan hatottuk végre, hanem a telepítőre bíztuk, az sem baj. A tanácsért köszönet az ismerősömnek! :-)